Robot segítők az idősgondozásban

A robotok világa már nem csak a filmvászonról köszönt ránk, az mára a jelen része. Hogy csak egyetlen nemzetközi példát idézzünk, Japánban már vannak olyan idősotthonok, ahol mindennapi feladatokat látnak el robotok. A National Geographic 2025 januárjában egy a Notre Dame Egyetem által 2020–2022 között végzett kutatásról számolt be, mely ennek hatásait vizsgálta.

A kutatók három típusba sorolható robotot vizsgáltak:

• emelő-szállító robotok, amelyek például a pácienseket felemelik, átemelik, vagy megforgatják az ágyban
• mozgást segítő robotok, amelyek a pácienseknek nyújtanak támaszt például a járásban vagy a fürdésben
• monitorozó és kommunikációs robotok, amelyek megfigyelik és szenzorok révén mérhetik a páciensek állapotát, és a tapasztalt, mért adatokat átadják a szakszemélyzetnek.

A robotok óriási segítséget jelentettek a gondozóknak, hiszen a munka így kevésbé megterhelővé vált, nőtt a foglalkoztatottság, csökkent a munkaerő fluktuációja.

Azzal, hogy számos, fizikailag megterhelő feladatot átvettek a robotok, az ápolók azokra a feladatokra koncentrálhattak, amelyek valóban embert igényelnek. Hatékonyabbá válhatott az ápolók munkája azon területeken, ahol érintésre, együttérzésre és ügyességre volt szükség. Végeredményben tehát nőtt az ellátás színvonala.

A közelmúltban a Hajdú-Bihar Vármegyei Hírportálnak adott interjújában Dr. Korondi Péter professzor, az MTA doktora és a Debreceni Egyetem Műszaki Karának egyetemi tanára, is arról beszélt, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia egyre inkább beépülnek a mindennapi életünkbe. Rámutatott, hogy a robotokkal való kommunikáció terén hatalmas áttörést hozott a mesterséges intelligencia fejlődése: a Chatgpt előtt nem tudtunk rendesen kommunikálni a robotokkal, ez mára megváltozott. A professzor a technológiának az idősgondozásban való használhatóságára is hozott példát: az idősek igénylik a beszélgetéseket, de csak meghatározott témában szeretnek kibontakozni, ennek ismeretében erre a témára be lehet programozni a Chatgpt-t használó robotot.

A mesterséges intelligencia tehát itt van, berobbant az életünkbe, s ahogyan dr. Juhász Tibor, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tudományos rektorhelyettese mondta: „kutatjuk, tanítjuk, tanuljuk”. A Pázmány Péter Tudományegyetemen az országban elsőként jött létre pár évvel ezelőtt A mesterséges intelligencia alkalmazásai szakirányú továbbképzés, aminek félévente (!) frissítik a tematikáját. Az életünket (nem is olyan) lassan, de biztosan átformáló AI volt a témája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara, a Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikai Tudományos Tanácsa és a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet által 2025. május 27-én megrendezett nemzetközi konferenciának is, mely a Gondoskodás – Robotok és mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása az idősellátásban címet viselte. A konferencia fő kérdése az volt, hogy miközben a technológia forradalmasíthatja az idősgondozást, vajon hogyan maradhat mindeközben emberközpontú a szociális ellátás. A résztvevők szerint a jövő idősellátása nem képzelhető el mesterséges intelligencia és robotika nélkül, de fontos, hogy a technológiának nem leváltania kell az embert, hanem segítenie. Ahogyan Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára is fogalmazott: „Nem az a kérdés, hogy váltsuk-e fel az emberi gondoskodást technológiával. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e olyan rendszert létrehozni, amelyben a gép nem kivált, hanem kiegészít, nem ural, hanem támogat.” Majd hozzátette: „Van, amit semmilyen algoritmus nem képes helyettesíteni: az emberi figyelem súlyát, az együttérzés pillanatait, az emlékezés és az odafordulás morális gesztusait. Ezek nem egyszerűen funkciók, ezek az emberi méltóság hordozói, éppen ezért ezeket nem lehet előírni és nem lehet programozni sem. Ezeket jelenléttel lehet közvetíteni.” A négy szekcióban zajló tudományos előadások bemutatták a legújabb technológiákat, szó esett a Gondosóra programról és különböző AI alapú ellátórendszerekről. A konferencia nagy hangsúlyt helyezett a technológiának a segítő hivatások emberközpontú rendszerébe való beillesztése kapcsán felmerülő lelkiségi és etikai szempontokra is.